A műteremben a tárgyak önmagukon túlmutatnak. A fizikai jelenlétük új munkákat inspirál. Amikor egymás mellé kerülnek fokozódik hatásuk. A fantázia a látványból új törvényszerűségeket olvas ki.
A műterem sarkában álló akt torzó klasszikus szobrokat idéző tartású. Mellette őszi csokor, tompa színekkel, gyűrt levelekkel, virágzattal.
Elindul a születés folyamata. Az okkeres, sárgás lapon a puha kréta vonalai, foltjai átírják a test-idézet látványát, arányait, tömegét és a virág lebegő halmazát. Megtalálják helyüket a fej helyén.
A színek a formákkal keresik a kapcsolatot. A tört testszín a sárgával, kékes-szürkével, a mély umbrás-fekete a bordóval, lilával, naranccsal. A felső sarokban lilás-kék derengést igényel az összhatás, felcsillanó távlatot adva.
A megidézett test és a virágok számomra megtalálták új értelmüket.