Fiatal kora óta ismerve festői működését , olyan embernek ismertem meg, aki intellektusa és személyisége minden adottságával erre a pályára készült. Olasz Attila festői kibontakozása az adottságainak, tehetségének megfelelő pályán haladt, s szerencsére olyan családi környezetbe született bele, ahol értő és ösztönző segítséget kapott.
Nem kínál könnyű kalandot kiállítása: mert elvont tartalmak, üzenetek rejteznek képeiben.
Alapvetően más kiindulású a festészete, mint a hasonlósági vagy éppen a látvány, a szellemi indíttatás festői habitusának lényege: a belső képek festője.
Újabb fontos állomáshoz érkezett Olasz Attila festői pályáján: a MAOE tagja lett 2012 őszén. Kiállítással tart festői székfoglalót. Ami már régen megillette, most hitelesítő védjegyként áll mögötte: a hivatásos festői rang.
Harmadszor állít ki ezen a helyszínen. Eddigi kiállításai mindegyik alkalommal valamilyen fontos festői probléma körüljárására hangolva születtek. Ezek közül válogatva, a címadásokat felidézve, körképet kaphatunk arról, hogyan és milyen alkotói probléma felvetések mentén formál véleményt az őt körülvevő világról, s milyen szellemi ívek mentén formálja festői világát: Fényözön, Titkok sejtelmek, Képzelet felfedezés, Áttűnések térlátomások, Sebzett terek, Időkapu, Pillanatmetszet, Töredék-vonzás, Testtájak-alakzatok, Elmozdulások, Élet-háló, Kozmikus érintés, Rezgés dimenzió, Kristály ünnep. Ebből a felsorolásból kitűnik, hogy fiatal barátunk koncepciózus festő, tudatosan építkező, szellemi orientációkból töltekező alkotó. Akár szabadvers tördelt sorai is lehetnének az imént felsorolt kiállítás címek.
Mostani tárlatának gondolatköre: Rejtett távlatok. Már pályája küszöbén átlépett a természeti, környezeti inspirációk formahű követésén. A külső képek helyett a belső tájak érdekelték. Nem a létezés részletei kötik le, nem a természet kínálta határtalan szín és formavilág, a mindezeket mozgásban, létezésben tartó atmoszférikus mélységek. Szerencsés dolog, hogy szavakkal alig lehet visszaadni képeinek lényegét: kopogók, szárazak a legkimódoltabb mondatok is. Mert a vizualitás nyelvén fogalmazódnak meg képeinek üzenetei.
Mindenek fölött a fényt, a színt, formát éltető közeget ejti csapdába festészetével (Egyensúly, Kapcsolódások, Kék szimfónia). Az illúziók világa, a létezés vizuális példázatokkal megjeleníthető jelenségei izgatják (Ötvözetek), a misztikum, a szerkezetesség, az ősformákba rendeződés, a szigorúbb, kontrasztosabb előadás, a színek melengető belső ragyogása (Az éjszaka csodái, Az idő tengelye). Megkövülve – talán éppen azt a távlatot sejteti, ahová festői inspirációi ismeretlen és felfedezni való dimenziókba csalogatják a jövőben.
Érett mesterre valló dimenziókat ölelnek föl képei.
Szegedi művésztársadalom: figyeljünk oda a közöttünk rejtező értékekre,a következetes utat járó tehetségekre. Az éltető közönség, a tehetséget szárba szökkentő forrás az értő intellektuális közeg.
Olasz Attila festészete csak ilyen nyílt, befogadó közegben talál rokonszenvezőkre, értő befogadókra. Ilyen a TIK tere, szellemi aurája.
dr. Tóth Attila művészeti író
