Gondolatok képeimről

Művészi elképzeléseim alakulásában kezdettől fogva fontos szerepet játszik a tértagolás izgalmas lehetőségeinek kutatása. Kipróbáltam az áthajló, tükröződő, egymásba átfolyó, átölelő, összekapcsolódó, szétváló formák lehetőségeit. Foglalkoztatott a kép-a-képben variációs lehetősége is.

Szörny 1997 tempera lemez

A mozgás, a dinamika szintén visszatérő problémája munkáimnak. A kép terébe különféle irányokból belépő, behatoló, alakzatok megbontják a szokványos, konvencionális képalkotást. Jellemző képeimre az erőteljes formálás. A plasztikus, gyűrt, anyagszerű alakzatok.

A színek használata is módosult az évek alatt. Kezdetben az erős kék, vörös, sárga együttesekre építettem kompozícióimat. Ezt követték a sejtelmesebb, tört színhatások vagy a monokróm megoldások. Új színek is megjelentek, mint például az ezüstös szürkés-kékek, lilás-vörösek, a cinóberzöld.

A figurativitás lehetőségei is rendkívül foglalkoztattak illetve foglalkoztatnak. A 2004-es Test-tájak, alakzatok sorozat születésénél is egy mozdulat víziója játszott szerepet. A testen belüli történésre helyeztem a hangsúlyt. A naturális alak nem jelenik meg. A jellé redukálásuk érdekel. Analizáló magatartás érvényesül. Egyes esetekben mintha kőtömbökből, sejtszerű, cellás szerkezetekből épülne fel erekkel, idegekkel átszőve. Bele láthatunk a testbe.

Lehetséges korlátok 2020 pasztell, szén, karton

Legújabb képeimen még hangsúlyozottabban van jelen a tiszta, tagolt térszerkezetek kialakításának igénye. Az ívek, a szabdalt formák térbe feszülnek. Ennek továbbépítése is a terveim között szerepel.

Különös gondot fordítok a címadásra. A leíró jelleget igyekszem elkerülni. A kép egyik fő motívumát, vagy összhatását próbálom megnevezni. Szeretem a költői címeket.

Olasz Attila