Gondolatok képeimről

  Művészi elképzeléseim alakulásában kezdettől fogva fontos szerepet

játszik a tértagolás izgalmas lehetőségeinek kutatása. Kipróbáltam az

áthajló, tükröződő, egymásba átfolyó, átölelő, összekapcsolódó, szétváló

formák lehetőségeit. Foglalkoztatott a kép-a-képben variációs lehetősége

is.

A mozgás, a dinamika szintén visszatérő  problémája munkáimnak. A kép

terébe különféle irányokból belépő, behatoló, alakzatok megbontják a

szokványos, konvencionális képalkotást. Jellemző képeimre az erőteljes formálás.

A plasztikus, gyűrt, anyagszerű  alakzatok.

 

A színek használata is módosult az évek alatt. Kezdetben az erős kék,  vörös,

sárga együttesekre építettem kompozícióimat. Ezt követték a  sejtelmesebb, tört

  színhatások vagy a monokróm megoldások. Új színek  is megjelentek, mint

például az ezüstös szürkés-kékek, lilás-vörösek, a  cinóberzöld.

 

A figurativitás lehetőségei is rendkívül foglalkoztattak illetve  foglalkoztatnak.

A 2004-es Test-tájak, alakzatok sorozat születésénél is  egy mozdulat víziója

játszott szerepet. A testen belüli történésre  helyeztem a  hangsúlyt. A naturális

alak nem jelenik meg. A jellé  redukálásuk  érdekel.  Analizáló magatartás

érvényesül. Egyes esetekben mintha kőtömbökből,  sejtszerű, cellás

szerkezetekből épülne fel erekkel,  idegekkel átszőve. Bele  láthatunk a testbe.

 

Legújabb képeimen még hangsúlyozottabban van jelen a tiszta, 

tagolt  térszerkezetek kialakításának igénye. Az ívek, a szabdalt formák térbe

 feszülnek. Ennek továbbépítése  is a terveim között szerepel.

 

Különös gondot fordítok a címadásra. A leíró jelleget igyekszem elkerülni.

 A kép egyik fő motívumát, vagy összhatását próbálom megnevezni.

 Szeretem a költői címeket.

                                                                                          Olasz Attila